Megközelíthetőség

A Hagymás-hegység Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) felől közelíthető meg a legkönnyebben. Itt halad át a Brassót (Brasov) Dédával (Deda) összekötő 400-as vasútvonal (a régi Székely körvasút), valamint a 12-es számú országos főútvonal.

Vasúton még a térség az 501-es Madéfalva (Ciceu) - Adjud vasútvonalon is elérhetú, mely a gyimesi csángóvidéket szeli át, Gyimesközéplok (Lunca de Mijloc) községnél a Hagymás-hegység délkeleti csücskét érinti.

Moldva felől vasúton a Piatra-Neamt-Békás (Bicaz) vonalon Békás városáig utazhatunk vonattal (509-es vasúti vonalszám), tovább autóbusszal közelíthető meg a Hagymás térsége.

Muúton a Hagymás-hegység több helyen érhető el a Gyergyószentmiklós-Piatra-Neamt vonalon (12/C jelzésű műút). Ez az útvonal Gyilkostó üdülőtelep érintésével átszeli a térséget, a 15-ös számú főútvonal, mely Maroshévízt (Toplita) köti össze Piatra-Neamt városával, Gyergyótölgyesnél a hegység északi határát érinti, míg a Csíkszereda-Balánbánya (12-es számú országút, illetve 125-ös megyei út) és Csíkszereda-Gyimesközéplok (12/C jelzésű országos főút) a Hagymás déli részét érik el.
Szálláslehetőségek

Gyilkostó motel (Motel Lacu Rosu): Az üdülőtelep központjában (967 m) fekszik 2 és 3 ágyas szobák, 4, 5 ágyas lakosztályok saját fürdővel, központi fűtéssel. A szálló összesen 80 férőhelyes. A mellette levő Gyilkostó vendéglő értekezletek, szakmai találkozók és rendezvények szervezésére egyaránt alkalmas. Napsugár villa (Vila Raza Soarelui): A Csíki-Bükk sziklafalainak déli lábánál fekszik (965 m), 80 férőhelyes, központi fűtéssel, egyes szobákat fürdővel is elláttak. A szállóhoz vendéglő és tekepálya is tartozik. Bucur villa (Vila Bucur) 990 m magasságban fekszik 56 férőhelyes, hideg-meleg vízzel, vendéglővel és bárral van ellátva. Cohárd menedékház (Cabana Suhard) a Kis-Cohárd déli lábánál fekszik (1090 m), 55 férőhelyes, kályhafűtéssel. A menedékházhoz vendéglő is tartozik. Fontosabb villák még: Sas (Vulturul), Bükk (Faget), Tusnád (Tusnad), Kikötő (Debarcader) (Ranova), Őz (Caprioara) (Iasi), Fenyőcske (Bradut), Bors és Kassay, kapacitásuk 10-55 személy, kályhafűtéssel. Kempingek: Nyári idényben a Bucur villa mellett 54 faházikó üzemel és 10 a Cohárd menedékház mellett. A Napsugár villával szembeni faházikók állapota nem megfelelő, ezért működésük szünetel. A régebbi térképeken látható juh-pataki kempinget felszámolták. Az üzemelő faházikók mellett sátorozási lehetőség is van.

A Békás-szorosban (km 29) a régi Gyopár villa leégett, helyette még nem építettek mást, mellette csak a Márta villa (Vila Marta) működik, amely melléképületeivel együtt 34 férőhelyes. A villa közelében nyári idényben négy faházikó működik, valamint sátorozási lehetőség is van. A szorostól lennebb Békásszoros faluban (Lunca Bisericii falurészben) épülő üzletház és panzió fogja várni a tervek szerint 2000-tól a látogatókat.

Egyeskő menedékház (Cabana Piatra Singuratica) az Egyeskő lábánál (1504 m) fekszik, 30 férőhelyes, 10 priccs és 20 vaságy van a két használható (lakható) helyiségbe betömörítve. Ajánlatos saját hálózsákot vinni azoknak, akik a menedékházban szándékoznak éjszakázni. A kályhafűtéses menedékházban nincs elektromos világítás. Fürdőszoba, fürdési lehetőség nincs.

Négyes motel (Popas Turistic km 4) Gyergyószentmiklóstól 4 kilométerre fekszik 860 m magasságban, 32 férőhelyes 2, 3, 4, ágyas szobák központi fűtéssel. A motelhez 29 faházikó tartozik, mellette sátorozási lehetőséggel.

1.útvonal:  Pongrác-tető (1255) - Nyerges-nyak (1375) - Kis-havas csúcsa alatt (1375) - Likas-havas csúcsa alatt (1385) - Dancúrás-nyak (1248) - Dancúráskő alatt (1378) - Vinkli-puszta (1445) - Fügés-nyak (Temető) (1395) - Fügés-tető alatt (1488) - Vit-havas alatt (1430) - Cseh temető - Lapos-kapu (1420) - Zsedán feje alatt (1350) - Jáhoros-tető alatt (1300) - Felső-Balázs-sarok (1291) - Balázs-nyak (1078) - Hegyes-tető alatt (1350) - Kiscser (1343) - Péntek-nyereg (1090)

Jelzése: kék sáv Menetidő: 10 óra Az út hossza: 29,5 km Maximális szintkülönbség: 225 m, télen hosszúsága miatt nehezen járható.

Ez az útvonal a Hagymás-hegység északi vonulatának főgerincén halad végig, egyben a térség leghosszabb jelzett túraútvonala. Ajánlott több szakaszban lejárni, mert hosszúsága miatt fárasztó. Télen, csak edzett, jól síző turisták vállalkozzanak a végigjárására. Az útvonal kiinduló pontja a Pongrác-tető (1255 m), mely Gyergyószentmiklóstól 16 km-re és Gyilkostótól 10 km távolságra fekszik, a 12/C jelzésű országút érinti. A tetőn, parkoló és autóbuszmegálló van, itt halad át a Gyergyószentmiklós - Piatra - Neamt menetrend szerinti autóbuszjárat. A tetőről északi irányba a 125-ös jelzésű megyei úton haladunk felfelé, amely egybeesik a régi Lapos útjával, az út a Vinkli-pusztáig száraz időben gépjárművel is járható. A Nyerges-nyakig a kék sáv és a piros sáv jelzései együtt tartanak. Egy félórányi emelkedő után, a Nyírcsutak esztenáit pillanthatjuk meg, az út jobb és bal oldalán valamint Kis-havas sziklagerincét. Egyes térképeken a Kis-havas, Kis-Dancurás néven is előfordul. Nemsokára két csorgó mellett haladunk el, ahol érdemes vízszükségleteinket pótolni. Pongrác-tetőtől egy órai járásra van a Nyerges-nyak turisztikai csomópontja. Itt három irányba ágazik el az út: a Vinkli-puszta felé kék sáv, míg a Gyergyói-havasok főgerincén végig-vonuló piros sáv, ez a Nyerges-teto Cengellér-hágó Nagy-Közrezhavas érintésével a Borszéki-hágóig (Kránga-tető) kíséri el a kitartó gyalogost. Az eléggé lekopott sárga kereszt jelzés követői (24-es útvonal) pedig Hágótő aljára juthatnak el. Korábban egy negyedik turistaösvény is indult a Nyerges-nyakból (kék kereszt), ez egy befüvesedett ösvényen, a Nagy-György-patakkal párhuzamosan a Békény völgyébe vezetett, sajnos rég nem festették újra, jelenleg nehéz követni, hogy hol haladhatott végig. A Nyerges-nyak összedőlt házától és lerobbant pléh hálókocsijától északkeleti irányba folytatjuk utunkat, kétszáz méteren még a 125-ös megyei úton, majd a megyei út a sárga kereszt jelzéssel, balra leereszkedik a Sötét-Putna völgyébe, míg a kék pont és a kék sáv együtt folytatódnak tovább a régi Lapos útján. 0,6 km után egy kis patak völgyét harántolja át útvonalunk, melytől 100 méterre válik le a kék pont, és ível felfele keleti irányba a Likas-kő felé (30-as túraútvonal). Tovább haladva a Lapos útján 3 km megtétele után a Kupás fejében találkozik a főgerinc jelzése a Kupás-patak, kék pont jelzésével. Sajnos a csomópont nehezen azonosítható, mert a kék pont az utolsó szakaszon rég nem volt újrafestve. A 6-os útvonal letérőjétől kisebb emelkedőket és ereszkedőket érintve 900 méter megtétele után elérjük a Vinkli-puszta épületmaradványait, ahol a 16-os útvonallal találkozunk. Itt is az utolsó szakasznál a piros pont jelzés rég nem volt újrafestve. A Vinkli-puszta a század első negyedében jelentős fakitermelő központ volt. A Vinkli épületromjaitól, érdemes egy 200 méteres kitérőt tenni keleti irányba, ahonnan pompás kilátás nyílik a Vit-havas kucsma alakú kúpjára, valamint a Csalhó sziklarengetegére. Továbbá szintén a Lapos útja fog vezetni célunk felé, de innen már gépjárművel nem közlekedhetünk tovább az út rossz állapota miatt, és kezdünk ereszkedni be a Fügés-nyakba, a ,,Temető" nevű helyre. Itt, első világháborús katonatemető volt, amit leköltöztettek a Vereskő-patak völgyébe a Hősök temetőjébe. Amint a köves szekérút emelkedni kezd, kétfelé ágazik, mi a bal felőlit kell kövessük, jobbról többnyire nyílt legelők fognak kísérni. A jobb felőli út a Lapos völgyébe ereszkedik le. Nemsokára a PS 1183-as erdészeti határkövet érintjük, ezen a tájon számos lövészárok maradványa látható, pár perc gyaloglás után a Fügésre érünk, ahonnan szépen látható a Vit-havas csodálatos sziklás kúpja. Hatszáz méter ereszkedő után a Vit-havas nyaka fölé érünk, ahol egy deszkakaliba közelében találkozunk a kettős kék pont jelzéssel. A kettős kék pontból kiágazó kék sáv mondhatni teljesen lekopott, a Gyergyóvárhegyiek legelőjének érintésével Hágótőaljára vezet (23-as túraútvonal), a kettős kék pont pedig a Vit-havas csúcsára. A nyak deszkaépítményétől még 200 métert északi irányba haladunk, majd nagy ívben jobbra fordul a Lapos útja és keletnek fog tartani, jobbról az út mellett egy összedőlt faépület díszeleg. A kanyarban az út kétfelé ágazik, a bal felőli Somlyó patakhoz vezet. A kanyar után párpercnyi járásra az út jobb oldalán forrás található. Lennebb a völgyben pedig fakitermelő utat pillanthatunk meg. Lassú ereszkedés közben újabb lerobbant tanya mellett vezet el utunk. Előbb egy csutakos részt érintünk, majd az út következő nagyobb kanyarnál egy esztena csaholó kutyái törik meg a csendet.(Vigyázat a kutyákra!). Rövid ideig lefelé tart az út, majd háromfelé ágazik. Ezek közül kell eldöntenünk, hogy melyiken menjünk végig; mi a középső, kék sávval jelzett utat kell válasszuk. Innen a továbbiakban meglehetősen gyér a jelzés, fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gerincútról le ne tévedjünk. A beerdősödött tetőre érve, a Lapos-kapunál találjuk magunkat, ahonnan az út folytatásaként egy szekérút ereszkedik le a kupási tanyavilághoz. Útvonalunk északi irányba lefelé halad tovább, egy másfél kilométeres beerdosödött szakasz következik a Somlyó- és Sugó-patakok vízgyűjtő területe között. Nyílt tereppel csak a Zsedán pusztájánál találkozunk, amit néhány nyári szállás tarkít. A pusztán újabb lehetőség nyílik arra, hogy a Súgó Tovább a Zsedán feje alatt előbb felfelé ível utunk, majd kisvártatva leereszkedünk a Zsedán-nyeregbe. Itt rövidesen vége szakad a bennünket jobb oldalon kísérő tisztásnak és újból erdős területen emelkedünk egy 1351 méteres csúcs felé. Pár száz métert lefelé haladva, újabb nyeregbe érkezünk, ahol ismét nyílt terep fogad. Itt már a Jáhoros vagy más néven Mogyorós-tető (Peltinics vagy Paltinis) tisztását harántoljuk, innen többnyire nyílt terepen fogunk haladni az 1291 m magas Balázs-sarok felé. vize mentén Békás-szoros falu Suteni nevű falurészébe beereszkedjünk. A tisztásról a Zsedán vize mentén, lejuthatunk a 21-es túraútvonalhoz. A Jáhorostól a Jáhoros-sarok (1284) felé haladunk. A két tető közötti nyereg választja el a Nagy-Barát-patak és a Zsedán-patak vízrendszereit, ahonnan 700 méter után már a Balázs sarkán (1291 m ) vagyunk. A következő másfél kilométeren lefelé haladva újabb esztena fogad, innen már rövidesen megpillanthatjuk a Balázs-nyakban levő keresztfát. A Balázs-nyakat átszelő 127/A jelzésű megyei úton két irányban hagyhatjuk el a főgerincet: jobbra a 21-es útvonal kalauzol le Gyergyóbékásra, míg a 22-és útvonal a Balázs-patak mentén Gyergyótölgyes, Putna nevű falurészébe vezet. A nyakból a túraútvonalunk (kék sáv) szintén szekérúton, fokozott emelkedőn, szél döntötte fák között halad felfelé, majd balról megkerüli a kis sziklatömböt és tart a Hegyes kiemelkedő kúpja felé. Nemsokára jelentős emelkedőn felfelé haladva kellene, hogy találkozzunk a Már-patakból kijövő kék kereszt jelzéssel, de azt sajnos nagyon elhanyagolták, így a csomópont helye szinte azonosíthatatlan. A Hegyes-tető (Poiana Mare, Highes vagy Highesul Ascutit ) alatt, a Hegyes mezején, az útvonal nagy ívben kelet felé fordul, és az Esztena-patak fejét harántolja át. Megmászván a Hegyes-tetőt (1502 m) pazar kilátás nyílik a környező havasokra, a Csalhóra. Keleti irányba haladva, 2 km megtétele után leérünk a Halas-patak fejénél levő nyeregbe (1143 m), innen a nyári szállásokkal tarkított nyílt terep rövidesen véget ér, és néhány száz méter emelkedő után, bemegyünk az erdőbe. A nyeregből mind északi mind déli irányba lehetőségünk van a gerincút elhagyására, dél felé az Esztena-patak mentén Tósarokba, míg észak felé a Halas-patakot követve Péntekpatak szórványtelepülésbe érünk. Elérve az erdőt, a Péntek-nyeregig, nyílt tereppel többé nem találkozunk. Elsőnek a Kis-Cser 1343 méteres kúpját fogjuk érinteni, majd sorba 3/4 óra leforgása alatt az erdő közötti gerincúton az 1246 illetve az 1224-es csúcsokat. Az utóbbi csúcstól rövidesen a Péntek-nyeregbe, útvonalunk és egyben a Hagymás-hegység főgerincének végéhez is érünk. Itt lépünk ki Erdély területéről is, ahonnan már ,,Moldva ékköve" a Csalhó (Ceahlau)-hegység kezdődik; a nyeregtől valamivel visszább van a 20-as túraútvonallal való metszéspont. A Péntek-nyeregből (Tábla nyaka) három irányba folytathatjuk utunkat: jobbra Bisztrapatakra (20-as útvonal), balra Péntekpatakra (20-as útvonal) előre pedig a kék sáv elkalauzol a Dochia menedékházhoz (kb. 5 óra).

2. útvonal: Pongrác-tető (1255) - Lóduj-nyereg (1325) - Meggyes-csúcs alatt (1445) - Ló-havas pusztája (1500) - Csofronka tisztása (1550) - Tunzéria-nyereg (1435) - Fehér-mező turisztikai gócpontja (1460) - Fehér-mező (1500) - Bárány-nyak (1650) - Kurmatura (Bárány-havas)-nyereg (1465) - Egyeskő menedékház (1504) - Lósósdis-nyak (1507) - Öcsém-nyaka (1628) - Öcsém-tető alatt (1690) - Lik-nyereg (1525) Terkő csúcsa alatt (1418) - Terkő-nyereg (1297)

Jelzése: piros sáv Menetido: 8 óra Az út hossza: 22 km Maximális szintkülönbség: 435 m, télen hosszúsága miatt nehezen járható, ajánlott két szakaszban lejárni

Kirándulásunkat az 1255 méteres Pongrác-tetőről kezdjük, a 12/C jelzésű műútról. A gerinc nyugati oldalán felkapaszkodó útról szép kilátás nyílik a Gyergyói-medence egy részére, valamint a Gyergyószentmiklós felé tartó országútra. Negyedórás kapaszkodó után a Lóduj-nyereg esztenája közelébe érünk, innen már az út autóval nem járható. Rövid, sima szakasz következik, nemsokára átmegyünk a magasfeszültségi vezetékek alatt, majd kivágott erdő mellett ível fel utunk a Meggyes-csúcs felé. Másfél kilométer megtétele után, a Meggyes-csúcs alatt az út balra kanyarodik, és keleti irányba indul neki a Ló-havasnak. Szintén a Meggyes alól indul a piros kereszt jelzés, mely a Kovács Péter-tető, Sóvető-havas, Hegyes-kő sarka és a Fekete-Rez érintésével kb. 6 óra alatt kalauzolja el a kitartó gyalogost Marosfő üdülőtelepre. Nyolcszáz méteres menetelés után elérjük a Ló-havas pusztáját, ahol az 1584 méteres Ló-havas csúcsa alatt nagy ívben a jelzés újból dél felé fordul. Rövidesen véget ér a puszta, és utunk egyre jobban emelkedik a Csofronka tisztása fele. Másfél kilométeres kapaszkodó után, a Csofronka vagy más nevein Csipronka, Cofránka tisztásának forrásánál találjuk magunkat. Itt torkollik bele ösvényünkbe a 10/a túraútvonal, szintén innen érdemes egy rövid kitérőt tenni egy jelzetlen csapáson a Csofronka-kőre, melyről pazar kilátás nyílik az összes környező havasra. Elhagyva a Csofronka tisztását, kétszáz méter barangolás után, újabb esztena szakítja meg az útvonal egyhangúságát, majd nemsokára a Tunzéria-nyereg vizenyős tisztására ereszkedünk le. A láncszerűen következő legelőket harántolva még 600 métert a 125-ös megyei úton haladunk, majd letérve róla 650 méter menetelés után elérünk a Fehér-mező turisztikai csomópontjához. A Fehér-mező turisztikai gócpontját jelentő kiszáradt fától három irányba folytathatjuk utunkat: a kék sáv jelzést követve a Juh-patak völgyén Gyilkostóra juthatunk el (10-es útvonal), a kék pont jelzés mentén a Száraz-tók pusztája és a Veresgyík érintésével szintén Gyilkostó üdülőtelepre ereszkedhetünk le (9-es útvonal), míg a Hagymás-hegység főgerincét követő piros sáv az Egyes-kőhöz, illetve a Terkő-nyeregbe kalauzol el. A Fehér-mező turisztikai csomópontjától délkelet felé folytatjuk utunkat. Kisvártatva bővizű karsztforráshoz érünk. A turistajelzés vizenyős, sáros úton az esztena kerítése mellett halad, azután köves kaptatón felfelé ível a Fehér-mező felső felének mészkőplatójára. Erről a helyről, keleti irányba egy kilométeres kitérőt tehetünk jelzetlen csapáson a Nagy-Teleki-zsombolyhoz, melyet helyi néven Medve-gödörnek is neveznek. A zsomboly a Nagy-Teleki-csúcs (más néven Kicsi-vész teteje) (1698 m) északi oldalában 1650 m magasan fekszik. Ez a térség legnagyobb függőleges barlangja, teljes hossza 57 m. A mészkőplatót déli irányban szeljük át. Mielőtt a Küpü forrásához érnénk egy időszakos tavacska közeléből szalad le a kék kereszt jelzés a Vas-patak völgyébe (27-es túraútvonal). A Küpü árkától (az Olt-Bükk-patak mellékvize) keleti irányba, jelzetlen ösvényen a Felső - mező érintésével az öt kilométerre levő Háromkútra lehet eljutni. Utunkat továbbra is a piros sáv jelzés fogja meghatározni, látszólagosan a Dancúrás-tető felé tartva, a turistaösvény fokozatosan emelkedni kezd. Ez az útvonalunk egyik legnagyobb emelkedője, mely az 1655 méteres Dancúrás és Nagy-Hagymás (Bárány-havas) között fekvő Bárány-nyakban végződik. A nyeregből csodálatos kilátás nyílik a Kis-Békás völgyének tanyavilágára, az Egyes-kő és az Öcsém sziklabérceire (érdemes a hegység legmagasabb csúcsára, a Nagy-Hagymásra (1792 m) egy rövid kitérőt tenni, ugyanis a csúcs mindössze 800 méterre nyugati irányba, egy jelzetlen csapáson érhető el, (tiszta időben gyönyörűen látszik a Csíki-medence, a Tarkő-hegység, a Hargita, a Csíki-, Görgényi-, Gyergyói-, és Kelemen-havasok, valamint a Csalhó sziklabércei). A Bárány-nyakból kb. 500 métert még a Bárány-vész irtásán halad el a jelzés, kisvártatva két kanyar után bemegy az erdőbe. A 600 méteres erdőfolt után közelítjük meg a legjobban a sziklafal peremét, ahonnan kilátás nyílik az Olt völgyére, valamint a Vaslábi-hegycsoportra. Lépteinket a szemközti erdőfolt felé vezényeljük, majd száz méter gyér erdőben haladunk. Rövidesen a Nagy-patak és Lázár-patak vízrendszerét elhatároló Kurmatura (Bárány-havas nyergébe ereszkedünk le. A nyeregben csorgót találunk, ahol ajánlott vízszükségleteinket pótolni, mert a menedékháznál nincs víz. Az Egyes-kő nyugati fala alatt elhaladva, negyed óra alatt a menedékház tágas, csapos kerítéssel (lészás kerítéssel) bekerített udvarára érkezünk. Az épület előtt iránynyilak kínálnak számos lehetőséget a továbbgyaloglásra. A kék sáv jelzés a Nyíres-sarok, érintésével Balánbányára kalauzol el (25-ös útvonal), a piros háromszög a Szép-patak völgyét követve szintén Balánbányára vezet (26-os útvonal), míg a főgerinc jelzése a piros sáv, az Öcsém-tető érintésével a Terkő-nyeregig kísér el, de tovább folytatódik a Csíki-havasok egész főgerincén.A menedékháztól az iránynyíl útmutatását követve, a piros sáv mentén folytatjuk utunkat. Megkerüljük az Egyes-kő déli oldalát, és kisvártatva forrásra bukkanunk. Itt ajánlatos a kulacsainkat teletölteni, mert a Terkő-mezőig forrással nem találkozunk. 400 méter megtétele után a Pásztor-kő és Egyes-kő közötti Lósósdis-nyakba érünk, majd az ösvény az innen keletre emelkedő sziklatömb felé halad. A sziklatömb mellől meredek erdővel benőtt kaptatót kell megmászni, hogy felérjünk az Öcsém nyakának irtására. Egy gyér erdőt átszelve nemsokára az Öcsém-teteje nevű havasi legelőre érünk. Itt már a jelzés nehezebben követhető, mert elég rég nem festették újra. Ahogy a nyílt terepre kiértünk, érdemes nyugati irányba kitérőt tenni a sziklafal peremére, előbb az 1696 méteres magasságpontról tekinthetünk le, majd újabb 600 méter menetelés után az 1707 méteres Öcsém-tető kilátópontjára érünk. Az Öcsém sziklafalának lábánál húzódó kifolyást Ördög-malomnak, míg a közelében emelkedő sziklatömböcskét Vigyázó-kőnek nevezik. Továbbhaladva délkelet irányba egy beerdősödött részt vág át útvonalunk, azután pedig az 1525 méteres Lik-nyereg irtására ereszkedünk le. Innen figyelmesek kell hogy legyünk a tájékozódásban, mert a rég fel nem újított jelzést elég nehéz követni. A Terkő-mezőig a gerinc keleti oldalán húzódó szekérutat kell követni. Másfél kilométeres, többnyire nyílt terepen megtett út után a Terkő (Vârful Stâncilor) csúcsának keleti oldalába érünk, ennek a csúcsnak nyugati oldala a Hagymás déli vonulatának utolsó legnagyobb sziklaletörése. A Terkő nevéhez fűződik a Maros és Olt folyók eredetének mondája. A mondabeli palota helyétől már mindössze 900 méter ereszkedő áll előttünk, hogy a Hagymás-hegység déli határát a Terkő-nyeregben levő Terkő-mezőt elérjük. Ettől a ponttól nyugati irányba az ún. Csángó utat követő 28-as túraútvonal az Olt völgyébe vezet, míg a 29-es útvonal a Tatros völgyébe a gyimesi csángó vidékre kalauzol el.

3 útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Kőerkély (1007) - Márton Ferenc útja - Pisztrángtenyészet (993) - Csónakkikötő (983) - Gyilkostó központja (967) (körút)

Jelzése: piros kereszt Menetidő: 1 óra Az út hossza: 3,5 km Maximális szintkülönbség: 40 m, könnyű sétaút

Körsétánkat a Gyilkostó vendéglő közeléből, az ABC üzlet mellől kezdjük. Ez a hely az üdülőtelep turisztikai csomópontja. A Gyilkostó motel hátánál keskeny kitaposott ösvény vezet az erdő közé; ez a sétaút egyetlen emelkedője. Megközelítőleg 250 méter hosszúságú emelkedő után a Kőerkélyre érünk. Ez a Gyilkos-tó egyik legszebb kilátópontja, mely 15-20 méterrel magasodik a víztükör fölé. A Kőerkélytől még egy keveset kapaszkodik utunk, majd a tó peremével párhuzamosan a ,,tó farkához" ereszkedünk le. Itt elválik a kék kereszt jelzés a piros kereszt jelzéstől, és a Cohárd-patak mentén hala a Likas-kő irányába. Utunkat a cohárd-pataki ág megkerülésével, a fakitermelő úton folytatjuk, mely a környék egyik legrégebbi útja, építőjéről a gyergyói Márton Ferencről nevezték el. A következő említésre méltó állomásunk a Kőkapu; ez is, akárcsak a Békás-szorosbeli társa, útépítéskor való robbantással nyerte el mai formáját. A Kőkapuból már csak néhány száz métert kell megtennünk a pisztrángtenyészetig. Innen ágazik el egy keskeny aszfaltozott út az erdő között fekvő Bors-villáig (kb. 300 m). A tó déli végénél levő fahíd közelében volt az ún. Kicsi-tó, mely a juh-pataki ág visszahúzódásakor keletkezett, ma már teljesen eltűnt, helyén lápos-égerfás liget van. Tovább követjük a tó peremén haladó jelzést, és a víz keleti oldalán kiépített úton, 800 méter után elérjük a Kikötő (Ranova) villát. Itt található a csónakkikötő is, ahol 4-6 személyes evezős csónak áll a kirándulók rendelkezésére. Nyári idényben általában májustól szeptemberig bérelhetők csónakok. Körsétánk a Gyilkos-havasról lezúdult földnyelv átharántolásával zárul, majd az ajándékárus bódék érintésével visszatér a kiindulópontra.

4-es útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Bucur-villa (990) - Cohárd menedékház (1091) - Cohárd-nyereg (1202) - Kis-Cohárd-tető (1345)

Jelzése: kék háromszög Menetidő: 1 1/4 óra Az út hossza: 3 km Maximális szintkülönbség: 378 m, minden évszakban járható

Kirándulásunkat az üdülőtelep turisztikai gócpontjától, a Gyilkostó vendéglő közeléből kezdjük. Az első 200 métert a 12/C jelzésű országúton tesszük meg, majd átmegyünk a Békás folyó hídján és a Bucur villa felé tartunk. Ez az épület a település legrégebbi üdülője, Turistaház néven 1926-ban épült. Ettől a dátumtól számíthatjuk Gyilkostó idegenforgalmának kezdetét. A villától kissé távolabb az aszfalt utat makadámút váltja fel, és az vezeti fel a gépjárművel közlekedőket a Cohárd menedékházig. A menedékháztól az ösvény a Kis-Cohárd déli fala alá vezet. A fal lábánál széles kőfolyás húzódik, ahol a kövületgyűjtők tengericsillag, csiga, és kagylólenyomatokat keresgélhetnek. Szintén innen indul egy sor sziklamászó út is. A jelzés a sziklafal ívét követve a Cohárd-nyeregbe vezet fel. Itt találkozunk a Kupás-patak erdészházától feljövő sárga sáv jelzéssel (14-es útvonal). Mielőtt a Kis-Cohárd felé folytatnánk utunkat, tehetünk az innen csupán 1,1 kilométerre levő Nagy-Cohárdra egy kitérőt. A nyakból jelzetlen keskeny tisztáson, a Cohárd sípálya mentén érhető el kb. 25 perc alatt a Nagy-Cohárd 1504 méteres csúcsa, ahonnan szép kilátás nyílik a környező havasokra. Ezen a sípályán számos országos és megyei bajnokságot rendeztek az 1970-es években. A Cohárd-nyeregből (más néven Első-Cohárdnyak) egy erdősávot vág át ösvényünk, majd 400 méter fokozott emelkedő után felérünk a Kis-Cohárd terjedelmes csúcsplatójára, ahonnan pazar kilátás nyílik az üdülőtelepre, a Gyilkos-tó juh-pataki ágára, valamint a környék havasaira. Ha szerencsénk van, itt fent zergékkel is találkozhatunk.

5-ös útvonal: Gyilkos üdülőtelep központja (967) - Békás-szoros - Magyarok hídja (760) - Kis-Békás-szoros - Szurdok útja - Vereskő-nyereg (1011) - Gyilkostó (967) (körút)

Jelzése: sárga sáv: sárga sáv Menetidő: 3-4 óra Az út hossza: 10 km Maximális szintkülönbség: 44 m, minden évszakban járható, de a Kis-Békás alsó szakaszán levő gázlón csapadékos időben és télen körülményes átkelni.

Kirándulásunk kiindulópontja a Gyilkostó vendéglő illetve az ABC üzlet. A túra első pár száz métere az üdülőtelep szórt beépítésű belterületét érinti, majd elhagyva a Napsugár szálló tágas udvarának bejáratát és a helységjelző táblát, hatolunk be fokozatosan a Békás-szorosba. A szoros kezdetét a Kapubástya sziklatornya és a Csíki-Bükk közötti, bejárat" jelenti. A szorosban végigrohanó Békás folyó völgyét általában 100 és 350 méter között váltakozó sziklafalak határolják. A kapubástya oldalán, azaz a Békás vizének földrajzi bal oldalán látható a Tündérkert, hullámos rétegvonalakkal felszabdalt meredek letörés. A zergéknek ez a kedvenc tartózkodási helye. A Tündérkerttel szemben a folyó másik oldalán van a Csíki-Bükk sziklavilágának legjelentősebb mászó útvonala a Sziklakönny útvonal. Rövid kényelmes menetelés után elérjük a Kupás-patak torkolatánál levő kettős hidat (944 m), a 6-os és 7-es túraútvonalak beszállását, egyben a kevésbé látványos Kupás-szoros bejáratát. Ennek közelében található a 6-os útvonal leírásánál már ismertetett Cohárd-barlang, a Kis-Cohárd eddig ismert egyetlen ilyen képződménye. A következő szakaszban a 12/C jelzésű műút a folyótól eltávolodva éles kanyarokat ír le, a Kupás-gerinc és a Csíki-Bükk tömbjei között haladunk el, egészen a Kőkapu nevű helyig. Ezt a Kőkaput is, akárcsak Gyilkos-tó melletti testvérét az út építésekor, robbantással alakították ki. A Kapu közeléből indul ki az üdülőtelepre vezető 8-as illetve a Mária-kőre vezető 18-as útvonal melyek egy jobbról kezdődő szekérutat (Mészégetők útja) követnek. Innen már látható az Oltár-kő varázslatos sziklatornya, melynek falán gyakran alpinistákat látunk ,,csüngeni", akik bámulatba ejtik az őket szemlélőket. Az előbb említett sáros szekérút végpontjától lennebb kezdődik a Kis szerpentin, a Békás-szoros első jelentősebb két hajtűkanyarja, itt már a szoros egyetlen lakott területére érkezünk. Jelenleg a Márta villa, néhány faházikó és közelükben számos sátorozó hely biztosítja a szorosban a szálláslehetőséget. Az Oltár-kő első meghódítói két brassói fiatalember, Csallner Ervin és Goldschmidt Waldemar voltak (1934), de az első igazi hódító a gyergyóalfalvi Keresztes Zoltán volt, aki mezítláb, székely harisnyában mászta meg ezt az impozáns sziklatornyot. Elhagyva a szoros lakott területét (km 29), kisvártatva a szoros alagútjának bejáratához érünk, mellette láthatjuk a már rég épülő új alagutat. Az alagúttal átellenben a Békás vize számos, kisebb-nagyobb zuhatagon vonul le, itt csatlakozik hozzá a Lapos-patak is, melynek szurdoka szintén egyik leglátványosabb része a térségnek (lásd 17-es túraútvonal). Miután kikeveredtünk a sötét alagútból, kezdődik a Mária-kő oldalában kiépített Nagy szerpentin, a szoros legmeredekebb szakasza, ahol a műút , több mint 50 méteres szintkülönbséget hidal át. A Nagy szerpentin végénél kezdődik a Pokol kapuja, ahol a Mária-kő és a Bardócz-fal megközelítik egymást, itt az út újból a sebesen rohanó Békás vizéhez közeledik. Alig 150 méterrel lennebb a Pokol tornáca következik, innen egyaránt látható az Oltár-kő sziklakúpja, a Bardócz-hegy falai, a Mária-kőhöz tartozó Fekete-torony, valamint a Szurdok-kő sziklarengetege. Innen nemsokára már a sziklafalak alatt a korondi ajándékárusok egyre szaporodó bódéi sorakoznak fel. A Kis-Békás-patak beömlésénél levő befejezetlen hídnál a jelzés elhagyja a 12/C műutat és a Kis-Békás szurdokának vág neki. A befejezetlen hídtól, az ún. Magyarok hídjától folytatjuk utunkat a Békás-szorosba. Itt kezdődik a Pokol torka, a szoros legszűkebb része, melyet jobbról a Szurdok-kő, balról pedig a Bardócz párkányai határolnak. A Békás vizének bal partja felett, az Őr-torony sziklaéle és a Kősátor boltozata hívja fel magára a figyelmet. Bennebb hatolva a „torokba", jobbról a Rezerváció és az Elveszett világ nevű sziklapárkányok említésre méltóak, mivel ezek a tiszafa (Taxus baccata) utolsó menedékhelyei, ahová csak kizárólag alpinisták juthatnak fel. A Rezerváció alatt, a 31-es kilométerkőnél van a szoros állandóan nedves, nyirkos legkeskenyebb szakasza, innen már mindössze 800 méterre van a szurdok vége, melynek két említésre méltó látványossága balról a Vízesés-barlang (a szoros utolsó hídja felett), valamivel lennebb jobbról az északi fal alatt, a 31+400 kilométerkőnél a Mária-forrás. Kiérve a szorosból, a Bardócz-patak (nevét valószínűleg családnévről kapta) torkolatánál levő parkolóban állt a Pokol villa, mely az 1940-es években égett le. Ha a sárga sáv jelzést követjük, akkor átbillegünk a befejezetlen hídon, és a kis-Békás fás-bokros bal oldalán folytatjuk utunkat, kétszáz méter után elérjük a patakot. Nyáron, meleg száraz időben könnyű az átkelés, ha azonban a patak megárad, elég körülményes az átjutás. A turistaösvény a patak jobb oldalán, a Szurdok-kő meredek sziklafala alá ível fel, majd nemsokára egy kőtörmelékes részt vágunk át. Ez a törmelékes hely a sziklafal egy darabjának leszakadása után keletkezett, innen betekinthetünk a patak lenyűgöző látványt nyújtó kőüstjeire és zuhatagsorára. Tovább meredek, erdővel benőtt kaptató következik, majd kisvártatva felérünk a Szurdok-kő délkeleti hegylábára. Csupán néhány méteres kitérő és elérünk a Kis-Békás kilátópontjához. Visszatérve a sárga sáv jelzésre, sűrű nyírfával benőtt terepen ereszkedik a sziklás ösvény, majd a Fehér-patak völgyébe ballagunk le. A zuhatagsorral ékesített Fehér-pataktól 400 métert kell másszunk többnyire erdős területen, hogy kiérjünk a nyári szállásoktól tarkított Szurdok-pusztára. A pusztán itt jártunkkor szinte teljes egészében hiányzott a turistajelzés. A túraútvonal a 950 méteres Kis-Szurdok-kő nyergéig még felfelé ível, a helyi románság által Capraria néven ismert helyen eléri a régi Szurdok útját. A nyeregből nyári szállások kerítései között a Kis-Szurdok-kő tömbjét délről megkerülve, egy kilométeres kényelmes gyaloglás után érintjük újból a Kis-Békás-patak völgyét. A patakon, a szoros déli végénél keskeny deszkapallón lehet átjutni, majd átszelve a partmenti lapályt, a Szurdok útja meredek hegylábra kapaszkodik fel. Az össze-vissza kerítések miatt ma már a régi kereskedelmi út alig követhető, jobb mellette a kaszálókon menni, majd a virágos rét déli csücskét érintve, felkapaszkodunk a Kis-Békás fakitermelő út első legnagyobb kanyarjába. Ezt a helyet az itt lakók Mészégetők pusztájának is nevezik, innen indul jobbra a Mészégetők útja, melyet a sárga háromszög jelzés követ (8-as útvonal). Innen a házak mentén felsétálunk a Vereskő-nyeregbe (1011 m). Átérve a nyergen visszatérünk Hargita megyébe, és nemsokára a Gyilkostó üdülőtelepre.

6-os útvonal: Kupás-patak torkolata (944) - Kupás völgye - Kicsi-Kupás torkolata (erdészlak) (962) - Lapos útja (1435)

Jelzése: kék pont. Menetidő: 2 óra Az út hossza: 7 km Maximális szintkülönbség: 491 m, a téli időszak kivételével egész évben járható személygépkocsival is

Túraútvonalunk a Kupás-patak torkolatától, Gyilkostó központjától 1,8 km távolságra kezdődik, és majdnem egész hosszúságában a Kupás nevű fakitermelő utat követi. A kupási betérőtől kezdetben együtt halad a kék pont és a piros kereszt jelzés, lassú emelkedőn ível a fakitermelő út felfelé a Kupás-szoroson. Rövidesen jobbról egy kőkeresztet és egy szarvasetetőt pillantunk meg, tőle kb. 250 méterre hagyja el a piros kereszt jelzés a fakitermelő utat és széles ösvényen észak felé tart. A hűvös, árnyékos szorosból kijutva, a völgy kiszélesedik, pár perc menetelés után a Kicsi-Kupás szádánál levő erdészházat és a mellette levő bekerített gazdasági épületeket pillanthatjuk meg. Alig 180 méterrel fennebb, ott ahol a Kupás vize könnyen átgázolható, kezdődik a sárga sávval jelzett turistaösvény, mely a Cohárd-nyeregig kíséri el a Kis- és Nagy-Cohárd térségére kíváncsi turistákat. Hatszáz méterrel fennebb a Pityókás- vagy Pityókakert-patak csatlakozik a Kupáshoz; torkolatával szemben fekvő kőfejtő szakítja meg az útvonal egyhangúságát. Következő említésre méltó állomásunk a Métafa-patak torkolatánál álló emeletes vadászház, innen indul észak felé az 1,2 kilométeres, hasonló nevű fakitermelő út. További 20 perces menetelés után a Dancurás-patak szádánál levő csűrök (gazdasági épületek) hívják fel magukra a figyelmet, majd 800 méterrel fennebb elmarad az utolsó újrafestett világoskék turistajelzés, és a régebbi sötétkék pontot kell, hogy kövessük. Az egyre meredekebb fakitermelő út, még 1,4 kilométeren lesz útitársunk, majd helyét erősen emelkedő erdei ösvény váltja fel és kivezet a Dancurás-kő mögött a Lapos útjára, ahol az 1-es túraútvonal kék sáv jelzésével találkozunk. Az utolsó szakaszon a jelzés meglehetősen gyér és halvány, de a patak mentét követve eltévedni nem lehet. A két turistaút összekapcsolódásától dél felé (balra) elindulva kb. két óra alatt a Pongrác-tetőre juthatunk el, míg észak felé kb. 20 perc alatt a Vinkli-pusztára.

7-es útvonal: Kupás-patak torkolata (944) - Kupás alja (1080) - Békás-szoros (km 29) (850)

Jelzések: piros kereszt, a Kupás aljától piros pont Menetidő: 1 óra Az út hossza: 3 km Maximális szintkülönbség: 136 m, könnyű sétaút

Akárcsak a 6-os túraútvonal esetében, kiinduló pontunk most is a Kupás-patak torkolata. Kirándulásunk első 400 méteres szakaszán együtt halad a piros kereszt és a kék pont jelzés, a Kupás völgyében épített fakitermelő úton. Megjegyezzük, hogy a piros kereszt jelzést rég nem festették újra, így a követésére fokozott figyelmet kell fordítani. Az út jobb oldalán levő kőkereszttől kb. 250 méterre, jobbra fordulunk, és a Kupás-szoros sziklái között, széles ösvényen, beerdősödött kaptatón folytatjuk utunkat északi irányba. Nemsokára magunk mögött hagyjuk a sziklákat, és az ösvény egy szekérúttal egyesül. Az utolsó szikláktól számítva kb. 550 méteres kaptató után egy kis tisztáson csatlakozunk a piros pont jelzéshez (16-os útvonal). Ezt a helyet Kupás sarkának vagy Kupás aljának nevezik. A csomóponttól délkeleti irányba, a Kupás gerincén, végig erdő között ereszkedik az ösvény a Békás-szoros felső szakaszáig, az egykori Békásszoros menedékházig. A Békásszoros menedékházról (régebb Gyopár villa) már csak múlt időben lehet beszélni, mivel a 90-es évek elején leégett, helyébe nem építettek újat. Jelenleg itt csak a Márta villa és néhány faházikó képes vendégfogadásra, a parkolóban levő büfé kínálja az átutazóknak üdítőit és italait. Sétánk a 12/C jelzésu műútnál végzodik, ahonnan az Oltár-kő eget támasztó sziklatornyában gyönyörködhetünk. A műúton mindössze 3 km távolságra van a Gyilkostó üdülőtelep, valamint 2 kilométert kell a Békás-szoros alsó szakaszáig menetelnünk.

8-as útvonal: Gyilkostó központja (967) - Vereskő-nyereg (1011) - Mészégetők útja - Cifra-nyereg (1002) - Békás-szoros (850)

Jelzése: sárga háromszög Menetidő: 1 óra Az út hossza: 3,5 km Maximális szintkülönbség: 44 m, könnyű sétaút.

Télen-nyáron egyaránt kellemes, szép és veszélytelen, könnyen járható út. Sétánkat Gyilkostó központjából, az ABC üzlet mellől kezdjük. Átmegyünk a 12/C jelzésű műúton, és a település egyetlen panelháza mellett kezdődő Kisbékás (Bicajel) erdei autóútra térünk be. Az erdei autóút részben egybeesik a régi Szurdok útjával. Nyolcszáz méter enyhe emelkedő után a Napsugár villa mögé érünk, ahonnan szép kilátás nyílik a Kis-Cohárd szikláira, a Tündérkertre, valamint a Napsugár villa hátánál levő Csíki-Bükk déli és délnyugati sziklafalaira. Szintén innen látható a Napsugár sípálya is. Kisvártatva felérünk a Vereskő-nyeregbe a nemrég épített Keresztelő Szent János ortodox templomhoz. Az eddig megtett úton együtt haladtak a sárga háromszög, sárga sáv és piros háromszög jelzések, vagyis a 8-as, 5-ös és 12-es túraútvonalak. A piros háromszög jelzés a sípálya végénél jobb felé, délkeleti irányba egy meredek szekérúton folytatódik, míg a sárga sáv együtt tart a sárga háromszöggel. Miután átértünk a nyergen elénk tárul Kisbékás tanyavilága. Szemben a Kis-Szurdok-kő (1068) sziklái hívják fel magukra a figyelmet. Hétszáz métert kell ereszkedjünk ezúttal már Neamt megye területén, hogy elérjük az erdei autóút első jelentős kanyarját. A kanyarban elágazik a két jelzett túraútvonal, egyenesen előre ereszkedik be a sárga sáv a ma már alig járható Szurdok útján a Kis-Békás völgyébe, a sárga háromszög pedig balra fordul, egy szekérúton az ún. Mészégetők útján folytatódik észak fele. Tovább a Csíki-Bükk keleti oldalán halad a jelzett szekérút, a jobb felé nyitott néhány kaszásházzal tarkított területet a helyiek Virágos-rétnek (Poiana Florilor) nevezik. Innen alig 650 méter gyaloglás után elérjük a Cifra-nyereg (1002), tanyakerítésekkel kihatárolt kaszálóit. Ettől a ponttól egy jelzetlen csapáson lehet feljutni a Mária-kő kilátópontjára. Folytatva utunkat a tisztás rövidesen véget ér, és a szekérút bemegy az erdőbe, majd számos kanyarral a Mária-kő nyugati fala alá kerül a Ficsúr és a '67-es döntő mászó utak kiinduló pontjának közelébe. Itt a talaj utat a sziklafalról leszakadt kőtömeg zárja el, de szerencsére nem sérültek meg a felette levő hegymászó utak. Ettől a ponttól kb. 15 perces ereszkedővel néhány kanyar után érjük el a 12/C jelzésű műutat, melyhez jelzett útvonalunk a Kő-kapu és a Kis szerpentin között csatlakozik. A műútról szép kilátás nyílik az Oltár-kő sziklatornyára (1154 m) és ahonnan pár perc alatt lemehetünk a 16-os, 17-es és 7-es túraútvonalak kiinduló pontjához. Gyilkostó üdülőtelepig a távolság mindössze 3 kilométer.

9-es útvonal: Gyilkostó (csónakkikötő) (983) - Veresgyík nyaka (1242) - Veresbükk alatt (1390) - Száraz-tók pusztája (1530) - Kerek-hegy csúcsa alatt (1580) - Fehérmező turisztikai gócpontja (1460)

Jelzése: kék pont Menetidő: 4 1/2 óra Az út hossza: 10 km Maximális szintkülönbség: 597 m, télen nehezen járható.

Gyilkostó csónakkikötőjének közeléből a 12/C jelzésű műút melletti parkolóból indul ki túraútvonalunk. Pár perc múlva a meredek oldalban elérjük a Nagyhagymás villát. A lejtő egyre kihangsúlyozottabbá válik, meredek kaptatón, erdő között mászunk fel a Gyilkos-kő alatti tisztás kaszásházaihoz. Miután egy bekerített tanya sarkánál elhaladtunk, egyre jobban közeledik ösvényünk a Gyilkos sziklafala alá. Innen nem messze találkozunk a Gyilkos-tisztás nevű helyen a Gyilkos-kő kilátópontjára felívelő, céltábla alakú, kettős kék pont jelzéssel. Továbbhaladva kezdetben a sziklafalak alját követi a jelzés, majd eltávolodik az utolsó sziklafaltól és az 1270 m magasan fekvő Gyilkos-nyakba kapaszkodik fel, a Gyilkos (Száraz)-patak és Gödrös-patak vízválasztójára. A lejtő egyre kihangsúlyozottabbá válik, meredek kaptatón, erdő között mászunk fel a Gyilkos-kő alatti tisztás kaszásházaihoz. Miután egy bekerített tanya sarkánál elhaladtunk, egyre jobban közeledik ösvényünk a Gyilkos sziklafala alá. Innen nem messze találkozunk a Gyilkos-tisztás nevű helyen a Gyilkos-kő kilátópontjára felívelő, céltábla alakú, kettős kék pont jelzéssel. Továbbhaladva kezdetben a sziklafalak alját követi a jelzés, majd eltávolodik az utolsó sziklafaltól és az 1270 m magasan fekvő Gyilkos-nyakba kapaszkodik fel, a Gyilkos (Száraz)-patak és Gödrös-patak vízválasztójára. Itt megpillanthatjuk a Kis-havast, kilátás nyílik a Likas-kőre meg a Kerek-kőre. A Veresgyík nyakától a köves szekérút délkeleti irányba fordul, a két együtt tartó kék és piros pontjelzéssel együtt, majd pár perc menetelés után a VII/92-es erdészeti határkőnél útelágazáshoz érünk: a piros pont fél óra alatt a Juh-patak völgyébe ereszkedik le, míg a kék pont a Fehér-mező irányába folytatódik. A kék ponttal, jelzett utunk tovább a zsindelyes kaszásházzal ékesített tisztás szélén halad. Kisvártatva elágazik belőle balra egy szekérút, de ezzel nemsokára újból fogunk találkozni. A Veres-Bükk tisztásának peremét követve, a tisztás felső vége közelében bemegyünk az erdőbe. Itt hirtelen balra fordul az irányadó szekérút, és kitartó kaptatón ível felfelé, mígnem az előbb említett másik hasonló minőségű szekérúttal találkozunk. Nyolcszáz méteres emelkedő után, néhány kihangsúlyozottabb kanyart észleljük utunknak, miközben balról a Kis-Békás völgye tátong, jobbról pedig a Veres-Bükk meredek oldala övezi a jelzést. A köves útnak rövidesen vége, és öreg szálerdőbe menetelünk tovább. Az erdő egyhangúságát az időszakos tavacskákkal tarkított Száraztók pusztája szakítja meg. A pusztáról rövid kitérőt tehetünk a Hárombejáratú zsombolybarlanghoz (látogatásához föltétlenül hegymászó felszerelésre is szükség van), mely 800 m-rel a tavacskáktól visszább, a kék ponttal jelzett túraútvonaltól mintegy száz méterrel nyugatra fekszik. Visszatérve a jelzett turistaútra, kényelmes emelkedőn haladunk felfelé, kb. 35 perc múlva egy zászpás kis tisztást érünk el, majd véget ér a szekérút, ösvényben folytatódik, rövidesen megérkezünk a VII/125-ös erdészeti határkővel jelzett nyeregbe. Ezen a ponton van a Fekete-Hagymás és Kerek-hegy közötti nyereg (1580 m), innen a jelzett ösvény jobbra fordul és délnyugati irányba a Kerek-hegy csúcsa alatt a Berszán-puszta felé folytatódik. A nyeregből tiszta időben érdemes keleti irányba kitérőt tenni (kb. 600 m), és megmászni a Fekete-Hagymás 1773 m-es csúcsát. A nyeregből negyedórás, erdővel benőtt kényelmes lejtőn ereszkedünk le a Berszán-puszta irtására, majd újabb egy kilométeres barangolás után, a Patkó-kő aljának érintésével érjük el a Fehér-mező turisztikai gócpontját jelentő sekélyes legelőn álló fenyőfát. A szeles Fehér-mező turisztikai csomópontjától a Tunzéria-nyereg és Csofronka érintésével a piros sáv jelzés a Pongrác-tetőre vezet el (2-es út vonal), szintén a piros sáv kalauzol el a Nagy-Hagymás érintésével az Egyeskő menedékházig, valamint kék sáv jelzést követve visszatérhetünk a Gyilkostó üdülőtelepre (10-es útvonal).

10-es útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Juhpatak völgye - Hagymáspatak torkolata (1130) - Patkókő alatt (1450) - Fehérmező turisztikai gócpontja (1460)

Jelzése: kék sáv Menetidő: 2 1/2 óra Az út hossza: 8 km Maximális szintkülönbség: 493 m, minden évszakban járható.

Kirándulásunkat az üdülőtelep központjából, a Gyilkostó vendéglő közeléből kezdjük. Első szakasza útvonalunknak a Gyilkostó üdülőtelepet átszelő 12/C jelzésű műúttal esik egybe. A vendéglőtől az ajándékárusok bódéit megkerülő műúton felkapaszkodunk a tó csónakkikötőjének közelében levő parkolóhoz, ahol a 9-es számú kék ponttal jelzett turistaösvény kiindulópontja is van. Tovább szintén a műúton, a tóval párhuzamosan még 1300 métert kell megtennünk a 24-es kilométerkő közelében levő juhpataki fakitermelő út bejáratáig. Innen az emlékművek után érdeklődők 2,5 kilométeres kitérőt tehetnek az aszfalt utat követve a Hősök temetőjéig. A Juh-patak völgyét követő erdei autóút, kezdetben a juh pataki hordalékfogó mellett halad el, valamint a ma már felszámolt kemping mellett. Pár perc múlva a Juh-patakba jobbról beömlő Kapros-, és balról betorkoló Manole-patakok torkolatainál haladunk el, majd kisvártatva a 13-as számú túraútvonal kezdetét jelentő keresztfához érünk. Kisvártatva egy állandó lakóház mellett haladunk el, majd bemegyünk az erdőbe, itt már meredekebb a fakitermelő út, de rövidesen véget ér az erdőfolt. Negyedórás barangolás után bal felől egy esztenát pillanthatunk meg, míg jobbról egy deszkaépítményt, melyek jelzik, hogy a Hagymás-patak hídjához közeledünk, és el kell hagyjuk a földutat. Itt ágazik el a 10/a túraútvonal mely kezdetben még a Juh-patak völgyét követi, majd felkapaszkodik a Csofronka tisztására. A híd közeléből a kék sáv jelzés a Hagymás- és a Juh-patakok közé zárt füves hegylábon kapaszkodik fel, és összetört szekérúton folytatódik. Kétszáz méteres mászás után érdemes megállni és körültekinteni, mert gyönyörő a kilátás a Cohárd-, Likas-, Lapos- és Kupás-havasokra, valamint a Csofronkára. A meredek kaptató tovább folytatódik, majd nemsokára nagy ívben jobbra fordul és árnyas szálerdőbe ér. Utunkat az erdőben néhány sziklaszirt övezi, majd egy beerdősödött tetőre érünk. Innen már a kaptató megszunik, majd negyed óra múlva elérjük a Fehér-mező Patkókő alatti északi csücskét. Itt már a jelzések többnyire kövekre vannak festve, 500 méter után megpillanthatjuk már az első esztenát, majd további száz méter után találjuk az első hűs forrást. Pár percnyi járásra épületmaradványokra bukkanunk. Innen már mindössze 500 méterre van a Fehér-mező turisztikai csomópontjának nevezett kiszáradt fenyőfa, melyet a selymékes legelő átszelésével érhetünk el. Utunkat a piros sávon az Egyeskő menedékház vagy a Pongrác-tető felé folytathatjuk (2-es túraútvonal), vagy visszatérhetünk Gyilkostó üdülőtelepre a kék pont jelzés mentén (9-es túraútvonal).

10/a útvonal: Hagymáspatak torkolata (1130) - Csofronka tisztása (1550)

Jelzése: piros kereszt Menetidő: 1 óra Az út hossza: 1,5 km Maximális szintkülönbség: 360 m, egész évben járható.

Ha Gyilkostó üdülőtelepről indulunk ki, akkor az útvonal első szakasza egybeesik a 10-es túraútvonallal. A Hagymás-patak és Juh-patak torkolata 6 km távolságra van az üdülőtelep központjától, és 4 km-re a juh-pataki betérőtől. Ezen a vonalon közelíthető meg a legkönnyebben Gyilkostóról a Csofronka havasa, és egyben a Hagymás-hegység déli vonulatának főgerince. Kiindulópontunk, mely a Hagymás-patak hídjánál van, a Juh-patakot követő fakitermelő úton gépjárművel is megközelíthető. A hídtól 650 métert kell még a Juh-patak völgyét követni, szintén a fakitermelő úton, ahol a Csofronka alól egy kisebb patakocska ömlik bele a Juh-patakba. Itt elhagyjuk a fővölgyet és délnyugat irányába a piros kereszttel jelzett ösvény mentén, jelentős emelkedőn haladunk felfelé. 1100 méter folytonos, nehéz emelkedő után érjük el a Csofronka tisztásán átvezető talaj utat, melyen a piros sáv főgerinc jelzés halad végig. Ha már itt vagyunk, érdemes egy meredek csapáson rövid kitérőt tenni a Csofronka-kő sziklás csúcsára (1607 m), ahonnan fáradságunk kárpótlásaképpen gyönyörű kilátás nyílik az egész környékre. A Csofronka havasa a régebbi magyar kiadású térképeken Cofránka vagy Csipronka néven egyaránt elofordul, míg a román térképeken Ciofronca vagy Ciprunca néven, de az újabb román készítéső térképeken Piatra Lunas vagy Piatra Lamâii néven szerepel ez a havas. A Piatra Lamâii =Citromkő megnevezés, helytelen fordítás eredménye, a tolmács nyilván elfelejtette, hogy Erdélyben exotikus növényekkel és déli gyümölcsökkel kapcsolatos dűlőnevek nem léteznek. A Csofronka tisztásáról északnyugati irányba a piros sáv mentén a Pongrác-tető érhető el kb. 2 óra alatt, míg délkeleti irányba elindulva 1 óra alatt a Fehér-mező turisztikai gócpontja.

11-es útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Kőerkély (1007)Cohárd - patak völgye - Likas vesze - Likas-kő (1675) - Likas-zsomboly (1650)

Jelzése: Kék kereszt Menetidő: 4 óra Az út hossza: 6 km Maximális szint: 708 m, télen nehezen járható

Ez az útvonal is az üdülőtelep központjától, a helyi turisztikai gócpontból indul ki. A Gyilkos-tó cohárd-pataki farkáig együtt halad a 3-as útvonalat jelző piros kereszt és Likas-havasra felvezető kék kereszt jelzés. Útvonalunk a tó farkától a Cohárd-patak völgyébe épített fakitermelő útra tér rá. Elhaladunk az erdészet ingatlankezelésében levő épület mellett, és még egy kilométeren lesz kísérőnk a fakitermelő út. Eddig a pontig a Cohárd völgye gépjárművel is járható, tovább elmosott szekérúton többnyire a patak medre mentén kell haladnunk. Félkilométeres kaptató után a völgy kiszélesedik, és megjelenik a szekérút is. Nemsokára kiérünk a tisztásra ahol a Cohárd-patak lassan mocsaras terepen csörgedezik, majd az 1205 m-es Cohárd-patak fejébe érünk. Ezt a nyakat a Nagy-Cohárd északnyugati nyúlványai és a Likas hegylába zárják közre. A turistajelzés nyugat felé folytatódik és egy vadászösvényre tevődik át, egy mocsaras irtást érintve a Likas veszén kapaszkodik fel. Magunk mögött hagyva a Likas veszét, a Likas pusztájának délkeleti nyergében (1461 m) találkozik az ösvényünk nyílt tereppel (vigyázat a kutyákra). Az esztenától a jelzés északnyugati irányba folytatódik, meredek terepen ível fel a Likas-havas hegylábán a Likas-kő 1675 m-es csúcsára. Tiszta időben megpillanthatjuk: a Vit-havast, a Hegyest, a Fügést, a Kupást, a Gyilkost, és Csofronkát, valamint a Fekete- és a Nagy-Hagymást, a Gyergyói-, Görgényi-, Besztercei- és Kelemen-havasokat, a Tarkő-hegységet, meg a Csalhót. A csúcstól alig 200 m-re északkeleti irányba 1650 m magasan található a Likas-zsomboly, vagy népiesen ,,lik", a környék egyetlen, eddig ismert függőleges (akna) barlangja (karsztképződmény). A Likas-havasról a Nyerges-nyakon át a Pongrác tetőre a kék pont jelzés (30-as túraútvonal) mentén ereszkedhetünk le, amennyiben nem akarunk azonnal az üdülőtelepre visszatérni.

12-es útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Vereskő-nyereg alatt - Gyilkos pusztája - Gyilkos kilátó (1378)

Jelzése: piros háromszög Menetidő: 2 óra Az út hossza: 4 km Maximális szintkülönbség: 411 m, minden évszakban járható.

Gyalogtúránk szintén az üdülőtelep központjából indul el, első szakaszban a kisbékási (Bicajel) erdei autóutat követi. A Napsugár sípálya felső végéig, illetve az újonnan épült ortodox templomig a három jelzés (sárga sáv, sárga háromszög és piros háromszög) együtt haladnak. Itt, mielőtt a fakitermelő út a Vereskő-nyeregbe érne, jobbra meredek, kövecses, vízmosástól barázdált szekérút ágazik ki a fakitermelő útból, ezen halad tovább a piros háromszög turistajelzés. Tanyakerítések kíséretében, meredek kaptatón érünk be az erdőbe. Innen néhány száz méteren Neamt megye területén folytatjuk utunkat (az egyik megyehatár-változat szerint), majd nemsokára a folyamatosan emelkedő út nagy kanyart ír le jobbra. Pár száz méter után nagy ívben balra kanyarodunk, és egy erdősödőfélben levő tisztás mellett halad el a követendő szekérút. Néhány perces mászás után jobbról, az ösvénytől nem messze forrás fakad, majd a továbbiakban rövidesen VIII/20-as tisztás szélét jelző erdészeti határkőnél nyílt terepre érünk, a Gyilkos pusztájára. A pusztát délnyugati irányba harántoljuk át. Túránk utolsó szakaszában egy rombadőlt nyári szállás mellett haladunk el, majd keskeny erdősávot átszelve felérünk a Gyilkos-havas 1378 méteres kilátópontjára. Itt 400 m magasból, egy sziklaletörés tetejéről tekintünk le a Gyilkos-tóra. Néhány ritka növény tömegesen fordul itt elő: zergeboglár, bíborka és a turbánliliom. Ha valaki szeretné megmászni e havas legmagasabb csúcsát, a Gyilkos-csúcsot (1408 m), a kilátótól mindössze egy kilométer távolságot kell megtennie keleti irányba, azzal azonban számolni kell, hogy a csúcs tetejét benőtte az erdő, így nem számíthat róla kilátásra. A változatosság kedvéért azt azonban megtehetjük, hogy a kilátóról a kettős kék pont jelzés mentén ereszkedjünk le (15-ös útvonal) a sziklafalak alatt húzódó Gyilkos-tisztásra, majd az üdülőtelepre.

13-as útvonal: Juh-patak völgye (1012) - Veresgyík nyaka (1242) - Kerek-út-patak völgye (Válus-puszta) - Felső-szoros felett (960) - Kisbékás szórványtelep (885)

Jelzése: piros pont Menetidő: 2 óra Az út hossza: 4,3 km Maximális szintkülönbség: 230 m, minden évszakban járható

Ha a Gyilkostó üdülőtelepről indulunk el, akkor kirándulásunk első szakasza a 12/C jelzésű országúton, illetve a Juh-patak völgyében épített fakitermelő úton zajlik le, és egybeesik a 10-es túraútvonallal. A juh-pataki betérőtől 1,1 km távolságra, az utolsó lakott házak egyikétől egy keresztfa mellől indul el a piros ponttal jelzett túraútvonal. A jelzés halvány, bár rég nem festették újra, mégis elég jól látható. A keresztfától keleti irányba tanyakerítések között felívelő szekérutat fogjuk követni, mely nemsokára egy erdészlak mellett halad el. Kisvártatva utunk bemegy az erdőbe, ahol tavasszal sok szép farkasboroszlánt láthatunk. A Juh-patak völgyétől számítva az egyre meredekebb kanyargó szekérút fél óra alatt kísér fel a Veresbükk tisztásának szélére, ahol a VIII/92-es erdészeti határkőnél találkozunk a kék pont jelzéssel. A kék pont délkeleti irányba a Fehér-mezőig folytatódik, a piros pont jelzés azonban a Gyilkostó felé halad együtt a kék ponttal, a Veresgyík nyakának érintésével a két jelzés együtt ereszkedik be a Kerek-út-patak völgyébe. Nemsokára, a Válus-pusztára érve a kék pont jelzés elhagyja a Kerekút patak völgyét és északi irányba folytatódik, majd a 9-es túraútvonal leírásánál említett Gyilkos-nyakon át leereszkedik a Gyilkos-tó csónakkikötőjéhez. A piros pont és kék pont jelzések elágazásától érdemes rövid kitérőt tenni a Kerek-kőre. A Kerekút pataktól a kék jelzést kell kb. 450 méteren követni, a Kerek-rét széléig. Innen délkeletnek fordulunk, majd erdővel borított terepen, jelzetlen csapáson a hegyláb élét követve 10 perc után érjük el a Kerek-kő sziklafalának nyugati peremét, majd nyílt sziklapárkányon az 1366 méteres sziklacsúcsra érünk. A sziklaszirtről szép kilátás nyílik a Kisbékás-patak völgyére. A piros pont jelzéshez a Válus-pusztára ajánlatos ugyanezen a leírt útvonalon visszatérni, mert a Kerek-kő környéke elég nehezen járható. Visszatérve a patak völgyébe a továbbiakban a Kerekút patakot, illetve a magasfeszültségű vezetéket követve, másfél kilométer megtétele után a Felső-szoros (La Bechet) közelében fekvő magányos épületekig, majd keleti irányba haladva a Felső-szoros bal oldali sziklafalának tetejére érünk. Innen néhány perc alatt leereszkedünk a Felső-szoros és Alsó-szoros közötti Kis-Békás hídjához, ami egyben a jelzett turistaösvény végét is jelenti. A fürdőruhás túrák kedvelőinek ajánlott nyáron száraz időben az Alsó-szoroson (Cheile Duruitoarei vagy La Cascada) való átkelés. Alulról felfelé érdemes az Alsó-szoroson végigmenni, ahol zuhatagok biztosítják az üdítő fürdést. A szorostól keletre, az autóút legmagasabb pontjáról, nyílik a legpompásabb kilátás a völgy tanyavilágára. A változatosság kedvéért a szorostól a Kisbékás fakitermelő úton is visszatérhetünk Gyilkostó üdülőtelepre (6 km), Kisbékás szórványtelepülés házai között néhány még ma is működő mészégető kemence tekinthető meg.

15-ös útvonal: Gyilkostó (csónakkikötő) (983) - Gyilkos-tisztás (1210) - Gyilkos-kő (kilátó) (1378)

Jelzések: kék pont, a Gyilkos-tisztásról kettős kék pont Menetidő: 2 óra Az út hossza: 3,5 km Maximális szintkülönbség: 395 m, télen-nyáron járható

Gyalogtúránkat a tó csónakkikötője közelében fekvő parkolóból kezdjük, a 12/C jelzésű műút mellől. Az útvonal első, hosszabb, a Gyilkos-tisztásig terjedő szakasza egybeesik a 9-es útvonallal. A Gyilkos-tisztáson, miután a nemrég bekerített havasi tanya mellett elhaladtunk figyelmesek kell hogy legyünk a céltábla alakú kettős kék pont turistajelzés beszállási pontjára. Az ösvény meredek kaptatón a Gyilkos-kő egyetlen, viszonylag könnyűszerrel járható nyílásán ível fel, a környék pásztorai is állataik terelésére ezt az ösvényt szokták használni. A sziklaboltozatok alatt meredeken felfelé kanyargó ösvényen kb. 200 métert mászunk egy forrásig. A forrástól az ösvény északi irányba fordul és húsz perces meredek terepen való mászás után felkanyarodik a Gyilkos-kő kilátópontjára (1378 m). Az útvonal utolsó szakasza nemcsak meredek, hanem meglehetősen bozótos is. Kárpótlásképpen, a csúcson pompás látvány tárul elénk, 400 méter magasból tekinthetünk le a Gyilkos-tóra. A kilátón találkozunk a piros háromszög jelzéssel (12-es útvonal), mely mentén a változatosság kedvéért érdemes az üdülőtelepre visszatérni.

16-os útvonal: Békás-szoros (850) - Kupás alja (1080) - Kupás hátsó mezeje - Kupás-nyak (1275) - Kupás első mezeje - Dancúrás-tető alatt (1500) - Vinkli-puszta (1445)

Jelzése: piros pont Menetidő: 4-5 óra Az út hossza: 8,5 km Maximális szintkülönbség: 650 m, télen nehezen járható.

Kiindulópontunk a Békás-szorosban a műút 29-es kilométerkövénél van. Kirándulásunk első, említésre méltó pontja az a kis tisztás, amelyen a szekérúton feljövő piros kereszt jelzéssel (7-es túraútvonal) találkozunk. Innen az ösvény kiszélesedik, inkább szekérútnak nevezhető, és pár perc múlva kiérünk a Kupás hátsó mezeje nevű irtás délkeleti csücskére. A tisztás egyik épületének helyétől már jól látható a Csíki-Bükk és a Gyilkos-havas és a havast érintő 12-es útvonal egy része. Fennebb még találkozunk két elhanyagolt forrással és egy tönkrement nyári szállással, majd további emelkedő után nemsokára a Kupás-nyak VIII/430-as erdészeti határkövéhez érünk, ahol már a Lapos-patak szurdokán feljövő piros háromszög jelzést is megpillantjuk. A közelben esztena látható. Tovább a nyakból utunk egy befüvesedett szekérúton a Kicsi-Kupás- és Lapos-patakok közé zárt gerinc jobb oldalán folytatódik, egy kilométer megtétele után a Kupás első mezejére érünk, ahol hideg forrásnál csillapíthatjuk szomjunkat. A forrás környékén a jelzés egy vizenyős útszakaszt szel át, majd fokozatosan emelkedni kezd és két kisebb dombon áthaladva kisvártatva bemegy az erdőbe. Itt már az 1518 m-es Kupás-Cohárd délkeleti oldalán járunk, húsz perc múlva ösvényünk derékszögbe megtörik, és hirtelen jobbra fordul. Az ösvénytől pár lépésre hus forrásra bukkanunk. Az erdőben haladó ösvény lassan emelkedik, nagy ívben megkerüli a Dancúrás-patak fejét. Erdészeti jelzésekről ítélve könnyen rájövünk, hogy gerincen járunk, 700 m-es kapaszkodó után az 1519 m magas Dancúrás-tetőt kőhajításnyira közelítjük meg. Itt vigyázni kell az ösvényünkből leágazó kisebb-nagyobb csapásokra és ösvényekre, mert könnyen utat téveszthetünk. Hatszáz méteres erdős-bozótos terepen való ereszkedő után elérjük a szekérutat, mely a Lapos-völgy felé lejtő irtás peremén halad végig. A szekérúton kb. 20 perc alatt érünk ki a Vinkli-pusztára. Az útvonal utolsó szakaszán elég gyér a jelzés, ezért a békási és gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalok határát képező erdészeti határkövek segítségét is igénybe vehetjük, valamint az őket összekötő határjelzést. Így a Dancúrás-tetőtől sorban 394, 392, 404, 390, 274 és 389-es erdészeti határköveket fogjuk érinteni, ezek természetesen a gerincen sorakoznak fel. A Vinkli-puszta épületromjainál már elérjük az 1-es útvonal kék sáv jelzését, ezt követve vagy a Pongrác-tetőre, vagy a Kis-Cser-havasra lehet eljutni.

17-es útvonal: Békás-szoros (850) - Lapos-szoros - Kupási tanyavilág - Kupás-nyak (1275) - Békás-szoros (850) (körút)

Jelzések: piros háromszög, a Kupás-nyaktól piros pont Menetidő: 3 óra Az út hossza: 5 km Maximális szintkülönbség: 425 m, télen meredeksége miatt nehezen járható.

Kirándulásunk kiindulópontja a szoros lakott területe a műút 29-es kilométerköve. A szoros a piros háromszög jelzés mentén járható le, mely az egykori Gyopár villa helyétől, a tisztásról indul északkeleti irányba. Az egyre meredekebb ösvény vegyes erdőbe kapaszkodik fel, 200 méter mászás után a Lapos-patak egyik legnagyobb zuhataga fölé érünk. Újabb 600 méter kaptató után a Lapos-Kucsma sziklafala alatt halad el ösvényünk, a patak túlsó partján pedig az Oltár-kő fala zárja le kelet felé a kilátást. A meredek turistaösvényt tovább követve, nemsokára a Lapos-patak kanyonja fölé kapaszkodunk fel. Fokozatosan az ösvény a Kupás-kő fala alá kerül, vele szemben pedig a Bardócz-kő (Lapos-fal) letörései állnak őrt. Számos ledőlt fa és bemohásodott csutak akadályozza meg az előre jutást, nyilak és felkiáltójelek figyelmeztetik a természetjárókat az ösvény irányára. Nemsokára végéhez érünk a meredek kapaszkodónak, lejteni kezd az ösvény és beereszkedik a patak közelébe. A Bardócz- és Kupás-kő közé zárt patakon még egy jelentősebb zuhatagot láthatunk. Majd lassan a patak mentén helyenként áthajló sziklák alatt haladva, kikeveredünk a szorosból. A kupási tanyavilág kerítései közelébe érve, az ösvény balra, nyugatnak fordul, és fél kilométert a kerítések közelében kapaszkodik. A fél kilométeres szakasz megtétele után újból balra, délnek fordul a jelzés és felível az 1275 méter magasan fekvő Kupás-nyak VIII/430-as erdészeti határkövéhez. A nyakból körültekintve a sok más havas mellett a Munticsel és a Csalhó sziklatömbjei hívják fel magukra a figyelmet. A Kupás hátsó mezején leereszkedve, a piros kereszt jelzés végpontjának érintésével visszasétálunk a piros pont jelzés mentén a kirándulás kiindulópontjához.

18-as útvonal: Békás-szoros (850) - Cifra-nyereg (1002) - Déli-fal kilátópontja (1060) - Mária-kő (kilátó) (1048)

Jelzése: sárga háromszög, a Cifra-nyeregtől jelzetlen Menetidő: 1,1/2 óra Az út hossza: 2,5 km Maximális szintkülönbség: 210 m, minden évszakban járható

Kirándulásunkat a Békás-szorosból az egykori Gyopár villa helyétől kezdjük. Első szakaszban felsétálunk a Kis szerpentinen a Kőkapu közelében végződő sárga háromszöggel jelzett szekérút végpontjáig. A szekérúton a sárga háromszög jelzés mentén a Cifra-nyeregbe kapaszkodunk fel. Természetesen a Cifra-nyereg Gyilkostó üdülőtelep központjából is megközelíthető szintén a sárga háromszög jelzés mentén. A Cifra-nyeregbe az út bal oldalán kerítéssel bekerített kaszáló közepén egy összedőlt nyári szállás van. E mögött északkeleti irányba felkapaszkodó köves, kavicsos, bozótos vadcsapáson mászunk fel. Felérve a csúcsplatóra, ösvényre bukkanunk, melytől keletre pár méteres kitérő után az első kilátási lehetőség a Kis-Békás szurdoka felé nyílik. Ez a Déli-fal kilátópontja (1060 m). Visszatérve az ösvényre, vonulunk végig a csúcsplatón és rövid ereszkedő után az 1021 méter magasan levő nyeregbe érünk. Innen mindössze kétszáz méterre északkeleti irányba van a Mária-kő kilátópontja az Északkeleti-fal 1048 méteres csúcsán. Háromszáz méter mélységben tekinthetünk innen le a Kis-Békás-patak torkolatára az ottlevő játékárusok és személygépkocsik apró kis pontocskáknak tűnnek. Szép kilátás nyílik továbbá számos sziklafalra és környező havasra is.

19-es útvonal: Békásszoros falu (660) - Munticsel-barlang (850)

Jelzése: jelzetlen Menetidő: 1/2 óra Az út hossza: 1 km Maximális szintkülönbség: 190 m, könnyu, rövid gyalogtúra

Ez az egyetlen olyan útvonal, mely Békásszoros faluból indul ki. A Munticsel (Hóvirág)-barlang séta a 12/C jelzésű muút 34+100 kilométerkövétől kezdődik. Itt autóbuszmegálló is van, a Gyergyószentmiklós-Piatra-Neamt vonalon közlekedő menetrend szerinti autóbuszjárattal lehet idáig utazni. Az autóbuszmegállónál már látható a Glod-kő keleti oldalán emelkedő hosszú lépcsősor, amely mellett keskenynyomtávú vasutat fektettek le. Miután a közel négyszáz lépcsőfokon felballagtunk, utunkat egy állandóan sáros, tanyakerítések között húzódó szekérúton folytatjuk. A meredek szekérút pár perces mászás után vízszintes területre ér. Újabb kétszáz méteres komoly kaptató következik, majd újból egy vízszintes rész. Még néhány percet kapaszkodunk a szekérúton, mely aztán a tanyák felé tér el, túránk tovább vizenyős ösvényre terelődik át. Kisvártatva forrásokra bukkanunk, majd közelebbről elérjük a kaszálók és a községi legelők közötti határkerítést. Átugrunk a kerítésen, párperces kapaszkodó után az ösvény a barlang bejáratánál levő sziklateraszra ível fel. A barlang látogatásához szükséges zseblámpát vinni, bemenetel előtt ajánlott átöltözni, olyan ruhát felvenni, amit nem sajnálunk, esős idő esetén jó gumicsizmát is húzni.